2013.Október, 27. Vasárnap

2013. Október, 27. Vasárnap


Kedves vendégek! A pech sorozatom még mindig nem ért véget. De ez még hagyján, el is szégyelltem magam ügyetlenségem miatt:
Úgy történt a dolog, hogy egy kedves jó barátom, és feleségének ebéd meghívására mentem egy külső kerületi családi házba..
A meghívás 13.00 órára szólt, gondoltam egy kicsivel korábban megyek. Legyen időnk beszélgetni ebéd előtt.
A meghívás vasárnapra esett, éppen akkor, amikor az órákat vissza kellett állítani, hajnali 3-kor. Abban a biztos tudatban feküdtem le, hogy majd felébredek, és beállítom az órámat. Időben lefeküdtem, hogy a megadott pontban az órát vissza tudjam állítani. Idáig nem is volt semmi baj! Felébredtem háromnegyed háromkor, eléggé álmos kábult állapotban ültem az ágyam szélén, és vártam a három órát. A fejem időnként lekókadt. Na végre 3-óra, álmosan lecsatoltam kezemről az órámat, most kell beállítani. Ezt mondta este a rádió, még azt is hozzátette, hogy nefelejcsük el. Én pontosan betartva a bemondó mondókáját, ne hogy hibacsúszón ebben a fontos programba. Hamar visszabújtam a még langyos ágyinkomba.
Reggel sietve elvégeztem a szokásos dolgokat, közben az órámat néztem. Rohan az idő, állapítottam meg. A szombaton vásárolt virágot, amit szépen becsomagoltak a virágüzletben, és az üveg itallal felszálltam a villamosra. Kevesen voltak, meg is lepődtem egy kicsit, aztán eszembe jutott, hogy vasárnap van, mindenki pihen. Többszöri átszállás után megérkeztem barátomék házához. Csöngetésemre barátom nyitott ajtót. Szívélyesen üdvözöltük egymást, bár meglepetés látszott az arcán, de azért barátságosan a szalonba vezetett. A feleség ez alatt gyorsan eltüntette a reggeli maradványait az ebédlő asztalról, majd a konyhába sietett.
Mi beszélgetésbe kezdtünk egy üveg kiváló minőségű pálinka társaságában. Természetesen az egészség volt a fő téma, majd áttértünk az irodalmi témákra.
Beszélgetés közben a falon függő órára pillantottam, és érthetetlenül ráragadtak a szemeim az óra mutatóira, 11.05 percet mutatott!  Közben arra gondoltam megállt az óra, De csodák csodájára a percmutató kényelmesen sétált körbe – körbe. Lassan, hogy a barátom ne vegye észre lopva az órámra, néztem, nálam már 12-óra rég elmúlt.
Te jó Isten csak nem előre állítottam az órámat az éjjel?
E közben a feleség kicsomagolta a virágot, mely víz nélkül élte át az elmúlt hosszú órákat ami, nagyon is meglátszott rajta. Egy kicsit fészkelődtem a fotelban, aztán neki duráltam magam és bocsánatot kértem a korai érkezésemért, persze az órámra fogtam mindent.
A barátom segítségemre volt és töltött a pálinkából, ami aztán feloldotta kínos helyzetemet.
Most mondják meg őszintén én, nem vagyok egy peches ember?