2013. Október, 27. Vasárnap
Kedves
vendégek! A pech sorozatom még mindig nem ért véget. De ez még hagyján, el is
szégyelltem magam ügyetlenségem miatt:
Úgy
történt a dolog, hogy egy kedves jó barátom, és feleségének ebéd meghívására
mentem egy külső kerületi családi házba..
A
meghívás 13.00 órára szólt, gondoltam egy kicsivel korábban megyek. Legyen
időnk beszélgetni ebéd előtt.
A
meghívás vasárnapra esett, éppen akkor, amikor az órákat vissza kellett
állítani, hajnali 3-kor. Abban a biztos tudatban feküdtem le, hogy majd
felébredek, és beállítom az órámat. Időben lefeküdtem, hogy a megadott pontban
az órát vissza tudjam állítani. Idáig nem is volt semmi baj! Felébredtem
háromnegyed háromkor, eléggé álmos kábult állapotban ültem az ágyam szélén, és
vártam a három órát. A fejem időnként lekókadt. Na végre 3-óra, álmosan
lecsatoltam kezemről az órámat, most kell beállítani. Ezt mondta este a rádió,
még azt is hozzátette, hogy nefelejcsük el. Én pontosan betartva a bemondó
mondókáját, ne hogy hibacsúszón ebben a fontos programba. Hamar visszabújtam a
még langyos ágyinkomba.
Reggel
sietve elvégeztem a szokásos dolgokat, közben az órámat néztem. Rohan az idő,
állapítottam meg. A szombaton vásárolt virágot, amit szépen becsomagoltak a
virágüzletben, és az üveg itallal felszálltam a villamosra. Kevesen voltak, meg
is lepődtem egy kicsit, aztán eszembe jutott, hogy vasárnap van, mindenki
pihen. Többszöri átszállás után megérkeztem barátomék házához. Csöngetésemre
barátom nyitott ajtót. Szívélyesen üdvözöltük egymást, bár meglepetés látszott
az arcán, de azért barátságosan a szalonba vezetett. A feleség ez alatt gyorsan
eltüntette a reggeli maradványait az ebédlő asztalról, majd a konyhába sietett.
Mi
beszélgetésbe kezdtünk egy üveg kiváló minőségű pálinka társaságában.
Természetesen az egészség volt a fő téma, majd áttértünk az irodalmi témákra.
Beszélgetés
közben a falon függő órára pillantottam, és érthetetlenül ráragadtak a szemeim
az óra mutatóira, 11.05 percet mutatott! Közben arra gondoltam megállt az óra, De
csodák csodájára a percmutató kényelmesen sétált körbe – körbe. Lassan, hogy a
barátom ne vegye észre lopva az órámra, néztem, nálam már 12-óra rég elmúlt.
Te
jó Isten csak nem előre állítottam az órámat az éjjel?
E
közben a feleség kicsomagolta a virágot, mely víz nélkül élte át az elmúlt
hosszú órákat ami, nagyon is meglátszott rajta. Egy kicsit fészkelődtem a
fotelban, aztán neki duráltam magam és bocsánatot kértem a korai érkezésemért,
persze az órámra fogtam mindent.
A
barátom segítségemre volt és töltött a pálinkából, ami aztán feloldotta kínos
helyzetemet.
Most
mondják meg őszintén én, nem vagyok egy peches ember?